...

szeretsz. már ne félj, már régen nincs mitõl. minden kérdésedre választ kaptál, bizonyítékot kaptál már mindenre, mindenen át kitart ami összeköt minket. hányszor akarod mondani még, hogy soha többé? pont azért is szeretlek, mert intelligens vagy, te ne vennéd észre és értenéd meg, mi van köztünk, ha még mindig, ha újra...
elmesélem neked mi történt néhány nap alatt, az utolsó soha többéd óta... a második napon elsõ randiról beszéltünk...aztán másnap csak dühös hagyjálbékén voltál...következõ nap csend...aztán már beszélgettünk és este is...és jól esett...aztán már egymáshoz is értünk miközben beszélgettünk, már marasztaltál is...aztán este is beszélgettünk és annyira jó volt mindkettõnknek, hogy már a holnap is szóba került...aztán volt ugy azon a holnapon, hogy talán mégsem, de te hívtál, hogy akarsz találkozni.találkoztunk...csodálatos volt, mint a legszebb elsõ randevú olyan furcsa zavarbanlevõs izgatottsággal...mintha minden találkozásunkban ott vibrálna valami ebbõl az izgalomból...picit mintha-távolságot tartva,néha, egyre többször egymáshoz érve, aztán édesen mondtad, hogy szeretnéd látni, hogy nem lenne szenvedés, mert akartad, hogy öleljelek és akartad a lélegzetemet a nyakadon és... milyen jó volt a hídon...a viking temetés...a kishajók...egymáshoz érni, csókolni... aztán picit megint megijedtél a felelõsségtõl és elindultunk... aztán máris mosolygunk és pitypangot fújunk egymásra...ahogy együtt futunk és olyan szorosan ölelsz hozzám bújva ahogy szaladunk...ahogy megálltunk a falu elott elbucsuzni...milyen édesen kérdezted, hogy nekem kell-e , vagy akkor neked? :) mosolygok ha eszembe jut bármelyik pillanat... és akartad... volt annyi lehetõséged, hányszor kérdeztelek, inkább menjünk csak tovább? hogy kiáltottad, hogy ne, mert akartad, hogy maradjunk. már majdnem összeér a homlokunk és az orrunk, mintha az elsõ csókunk lenne ma, rámnézel, tudod, hogy ez kötelezettség már? tudom, te is tudod, ezért kérdezel. aztán csókuljuk egymást, újra megtörténik... boldogan hívsz este, újra és újra, ragyogsz, élvezed a szerelmet, és beszélsz, beszélünk, aztán újra megijedsz...valamitõl, ami megint csak jó...másnap hívsz, már hûvösödsz, már akarattal tartasz tavolságot, te már egyedül vagy, mondod, már letagadnád mennyire akartad tegnap, de aztán rájössz, hogy ezt már nem lehet, és azt mondtad, tényleg akartad...
ez volt ez a pár nap, pont te ne látnád, hogy szeretsz? szerintem ne félj, látod, hogy mindig jó nekünk.
talán pont ezért olvasod, hogy legyen erõd így szeretni. köszönöm.
remélem nem teszed meg újra azt a semmisincsenes-menekülõset...bár rettegek, hogy igen

Hozzászólások   

 
0 #1 Valaki 2009-05-13 12:35
Szia!
Sajnálom, hogy ennyit kell szenvedned. Ennyire buta akinek írsz vagy ennyire szívtelen?
 
 
0 #2 éjszárny 2009-05-13 13:11
szerintem egyik sem.en azt gondolom, hogy akkora benne a gorcsos felelem, hogy nem is engedi meg maganak h belegondoljon.b ar lassan mar nem tudom mit gondoljak, nehez barmit is mondani, tenni, ha a masik minden elol elzarkozik, es azt gondolja h teljesen normalis ha az egyik nap meg szeret es boldog azutan pedig eltunik es mindent letagad, es en vagyok a rossz mert emlekszem mi tortent tegnap... sajnos tudom mi lesz a vege, de mi a francot tehetnek, ha valaki egyszeruen beszelni sem hajlando? ha tudja mit tesz, de nem torodik vele? ha direkt valassza mindig a legrosszabb utat? lenne megoldas, nagyon egyszeru, konnyu megoldas, de ahhoz az kellene, hogy legalabb megnezze a valosagot, ne csak menekuljon. vagy legalabb annyira embernek nezzen, h szoljon hozzam.
 
 
0 #3 Valaki 2009-05-13 13:45
Ne haragudj, de Te még véded Őt? Azt gondolom, hogy ha valakit ennyire szeretnek és Ő mégis mindig elhagy, akkor fogalma sincs arról, hogy mennyit érsz Te!
 
 
0 #4 éjszárny 2009-05-13 15:02
nem kell engem fenyezni, megvannak a hibaim boven.es en azt hiszem nagyon is jol tudja o h mennyit erek, talan pont ezert is fel, egesz eleteben a felszines dolgokba kapaszkodott, nagyot csalodott, most fel, h ha a felszines dolgokban ekkorat csalodhatott, akkor hogy merjen valami igazan mely dologban megbizni? ezert aztan megint a felszines dolgok utan kapalozik... pont azert menekul igy, mert tudja mennyire szeret, es fel attol h ennyire kotodjon. a baj az, hogy nem mer megnyilni, fel beszelni, pedig amikor utoljara megtette sokat leptunk elore. attol (is) fel, hogy ha megnezi egyszer a valosagot, eszreveszi a szerelmet, akkor sok hibajaval kellene szembeneznie, pedig ha latna a valosagot, latna, hogy csak meg jobb es konnyebb lenne. ordogi kor ez. es sajnos nem veszi eszre, hogy lassan...
aztan mar azert sem mer szolni mert elszegyelli magat, ez ujabb ok a menekulesre, meginkabb a felszines dolgok fele, ahol nincs szembenezes, nincs felelosseg...en csak azt sajnalom, hogy o ennel sokkal tobbet er, de sohasem fog szamara bebizonyosodni, ha o egy szora sem kepes erte. felolem gondolhat mindenki amit akar, es bocsanat, de azt hiszem en befejeztem ezt a beszelgetest.
 
 
0 #5 éjszárny 2009-05-13 15:36
nah a vege lemaradt. valami olyasmi volt asszem h pont abbol erezhetne a legjobban h ezuttal nincs mitol felni, h mindig visszavartam es mindig megvolt a bizalom is. vegulis mindegy. en nem emlekezhetek helyette a szombatra en nem szolalhatok meg helyette, mert akarmit teszek rossz. ha menekulne rossz ha szolok, h miert menekulsz mikor jo, nem kell felni, nem veszited el... nem vehetem eszre helyette mennyit jelent ha beszelgetunk, vagy milyen csodalatos igy egymasra talalni, hiszen pont attol ijed meg h annyira jo. ha megvedenem magam? ahhoz ki kell mondanom, h pl ez a csend nem jo, mert elveszitjuk egymastm, vagy h orulj a jo dolgoknak? ha feltem a rossz uton, megkapom h mindenki ugy bassza el az eletet ahogy van. mindent tamadasnak vesz, mert azt szokta meg, nem azt h a szeretet ott van az apro meglepikben, a mosolyokban, az egyutt szaladasban is es pont ez teszi szeppe a komoly dolgokat is. szoval inkabb nem is beszelgetek itt sem, bocsanat. csak sajnalom, hogy nem tehetem meg....
 
 
0 #6 éjszárny 2009-05-13 15:38
szoval inkabb nem is beszelgetek itt sem, bocsanat. csak sajnalom, hogy nem tehetem meg...es sajnalom h soha nem kaptam bizalmat.
 

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

éjszárny-hírlevél

itt tudsz feliratkozni a hírlevélre, nem spam, mindössze a lényeges dolgokról értesítelek rendszertelenül és ritkán (pl letölthető új zene, írás stb)

Támogatás


Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 25

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 110

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 346

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 359

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 425

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/plugins/content/jw_sigpro/jw_sigpro.php on line 51

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/plugins/content/jw_sigpro/jw_sigpro.php on line 52

tisztelt látogató,

ezúton szeretnélek megkérni,hogy ha tetszik amit itt találtál,és van rá lehetőséged,akkor támogasd az oldal működését,tetszőleges pénzadománnyal illetve megosztással.ez sokat segítene abban, hogy az oldal továbbra is tudjon működni,és minél több írás, kép, zene születhessen.ha nem tudod, az sem gond, amíg az oldal működik, továbbra is ingyenes marad.

a támogatási lehetőségeket IDE KATTINTVA tudod megtekinteni.

köszönettel,

éjszárny

 

...és egy részlet Kerouac Útonjából, csak mert szeretem, és talán mást is eltalál: "Azért mikor kinn ülök a folyó lerobbant rakodópartján napnyugtával, és az ég New Jerseynek nyúló sávját figyelem, és elgondolom, hogy az éggel egyközûen épp ilyen hosszü sáv föld ível a nyugati partig, és a földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek, és lowában, tudom, a gyerekek ilyenkor sírnak, mert ott nem bánják, ha sír a gyerek, azért ne sírjatok, mondom innen, mert a csillagok feljönnek mindjárt, és nem tudjátok, hogy az Isten Micimackó? az ég pedig odébb a prérire hajlik, és hullajtja rá diadémjait, mikor alig tûzte még a fekete éjszakára, a föld áldására, a folyók csendesítésére, csúcsok sipkájául, és elrejti benne a végsõ part titkát, hogy senki ne tudja, mi lesz, csak az öregedés foszló ruháit tudja..." (Jack Kerouac: Úton)

joomla компонен��

/
asd