...

igen, itt van. még egy, utoljára. és te csak azért olvasod, mert nem érdekel.
az, hogy ilyen ember lettem, aki így tud bízni, hinni, szeretni, azt hiszem azért volt, mert amikor a legnagyobb volt a baj, akkor is toretlenul tudtam hinni abban a nehany dologban, amire az életet alapoztam. becsulet, lelkiismeret, oszinteseg, és a hit abban, hogy van olyan szerelem, ami annyira jó és annyira túl jó, hogy a legnehezebb az lesz benne, h az ember ne ijedjen meg tõle, hogy mennyire képes magával ragadni. és hittem, hogy ha megtalálom akivel ezt érzem, akkor akármit is tesz, ki kell tartanom mellette.
ma minderrol ujra kiderült, h nem hihetek ebben, hogy azért gyulolsz meg, mert pontosan azt teszem amiért szeretsz.
nehez jol csinalni, tudom. latod, en is elcsesztem, en is hibazom.
azert azt hiszem egyszer megerdemeltem volnam, hogy rambízd magad picit, h ne basszuk el sokadszor si ugyanugy ahogy mindig, hogy a szemembe nezz, es azt mond nekem, jol van, most nem tudom mi van, de mielott vegleg vege, probaljuk meg egyszer ugy, ahogy te szeretted volna, megerdemled.
nem eltem volna vissza a bizalmaddal, sohasem tettem, mindig azt bizonyitottam, hogy igazan szeretlek.
en tenyleg anynira rossz voltam, hogy sohasem erdemeltem meg par napnyi igazi bizalmat?
mindig akkora hulyesegeket mondtam, hogy nem lehetett volna par napig ram hallgatni?
tudom, h hibazok es neha kiakadok, de tenyleg annyit sem értem, hogy csak egy picit velem is, igazán?
tényleg nem tudom mi jön ezutan. most elõszor semmit sem tudok. egeszen pontosan azt veszitettem el, amitol ilyen ember voltam. tudom, hogy sok hibam volt, hogy nem voltam tokeletes, de azt hittem jo uton megyek. sajnalom, hogy tevedtem. belatom, hogy szarra sem vagyok jo, ha masfel ev alatt sem voltam kepes kierdemelni par napnyi igazi bizalmat.
nem tudom, hogyan mutassam meg, mennyire sajnalom es banom, h azon az esten nem voltam erosebb, hiszen tudtam, az elso pici hibam utan mar vege lesz mindennek.
bocsanatot kerek a hibaimert, es a te hibaidert is, mert nekem kellett volna erosebbnek lennem.
barcsak kepes lettem volna valahogy elerni, hogy egy kicsit bizz bennem, de nem tudtam.
szornyu vagyok. es tudom, soha nem fogok tudni elbujni ez elol az erzes elol.
elfaradtam,osszetortem es mar a lelkiismeretem sem tiszta. es nincs kapaszkodo, hitem sincs mar.
sajnalom.

en mar nem tudok irni sem azt hiszem, minden osszeburult. de van valaki aki latja mi baj, latja mit kell tenni es tudja mennyit ér. legyenek itt az õ szavai, hiszen soha, senkire nem voltam olyan buszke, mint ra.

"

Szeretném visszacsinálni, ha lehetne, de nem lehet. Tudom, nem hiszed el, de tényleg nagyon bánom. Legszívesebben elsüllyednék. Annyira nagyon hiányzik az ölelésed, a hangod, a mosolyod, a csókod. Szeretlek! Nagyon! Teljesen beleõrülök, hogy ezt tettem.
Nagyon félek változtatni teljesen. Ezer kérdés van bennem, ezer félelem, és tudom, veled elmúlna, mégis nehéz nekiállni. Nagyon sokan ellenem lesznek, sokan fognak bántani, mi lesz velem? Nem lehetsz velem a nap 24 órájában, mi lesz velem, ha bántanak? És amíg ezen gondolkodom, elmegy mellettünk minden. Nagyon félek. Nem vagyok rossz ember, csak gyáva. Nagyon gyáva. Nálam félõsebb embert még nem ismertem. Benned bízom, csak a saját képességeimben és tûrõképességemben nem. És ezt nevezheted kifogásnak, magyarázkodásnak…ez félelem, a saját korlátaim, hogy elveszítek mindent. Pedig semmit nem szeretnék jobban, mint veled elaludni és veled felébredni. Nagyon remélem, hogy még nem késõ! Szeretlek! Olvastam az oldaladon nemrég valamit, mielõtt bejöttél teázni, ezen sírtam és azóta ha tehetem mindig elolvasom. És csak ma jöttem rá, hogy ez nagyon rám vonatkozik…
 

„…tudom, hogy még nem érted
hogy én megõrültem érted
tudom, hogy még nem láttad úgy
hogy nélküled nekem nincsen út

szeretném ha belém látnál
ha tudnád amivé váltál
ha értenéd, amit én tudok
hogy a lélegzeteddel mozdulok

tudom, te is szenvedtél értem
ne hidd, hogy soha, soha soha nem érzem
ne hidd, hogy amikor bántalak
nem kétszer bántom magamat
de néha olyan lesz egy pillanat
hogy semmi más már nem marad
csak az kell akkor, hogy szeressél
és semmi kevesebb nem elég…”


en ezt olvasom ujra es ujra. amig annyira bele nem orulok, hogy mar olvasni sem tudok. bárcsak te olvasnad fel nekem, minden ujra elne azt hiszem. mert ez törtent megint. es megint csak az a pici hianyzik. igy zuhanunk le?
bocsanat, hogy voltam, es igazán ismerlek, es nem tudom elhinni, hogy mindez nem igaz.
és bocsánat, hogy szeretlek, hiszen ezért bantasz es haragszol.
vagy azert, mert te is szeretsz. kezdted jol csinalni, tudod?

Hozzászólások   

 
0 #1 édes 2009-05-04 21:51
Aki igazán szeret,az nem gyáva,nem bántja és alázza meg a szerelmét.Bízik benne és felvállalja a kapcsolatukat.N em használja ki azt az embert,aki a leszebb szerelmet adja neki.Nem hazudik,nem hagyja a társát bizonytalanságb an.Aki igazán szeret,az mindent megtesz a szerelméért.Mer változtatni,nem ismeri a lehetetlent.Mer t nincs lehetetlen.



"A lehetetlen csupán egy nagy szó amivel a kisemberek dobálóznak,
mert számura könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni önmagukban az erőt a változtatásra…

A lehetetlen nem tény,
A lehetetlen vélemény!
A lehetetlen nem kinyílvánítás,
A lehetetlen kihívás!
A lehetetlen lehetőség,
A lehetetlen múló pillanat!

A LEHETETLEN NEM LÉTEZIK!!!!"
 
 
0 #2 éjszárny 2009-05-07 13:12
szívesen mondanám amit gondolok, de amikor már egy "szia, hogy vagy"ért leüvöltik a fejem és aláznak, bántanak, jobb ha meg sem szólalok.
volt megoldás, igazi megoldás, nem menekülés minden elől vissza pontosan abba a mindent tagadásba ami annyira boldogtalan volt.
vicces, de csak be kellett volna ismerni, h van probléma, a dolgok 90%-a ezzel meg is oldodott volna (ugyanis a makacs magam-előtt-sem -ismerem-be-hog y-baj-van miatt bírtam én nehezen, hiszen akkor is mindenért én kaptam, ha nem tettem rosszat, sőt...)
nekem a legutolso utan is elég lett volna egy szimpla, bocsi, már minden oké lesz, de csak a rugast kaptam, azota csend. mindegy. én tudom mit érzek, tudom mire vagyok képes, és tudom mi ez az egész. csak már nem fogok egyedül talpraállni, ahhoz túl sokat kaptam, meg akkor is, amikor már padlón voltam. előbb utóbb azt hiszem minden értelmes emberben felébred a lelkiismeret, és attól a perctől kezdve egész életében gondolni fog arra, amit meg kellett volna tennie.
a szomorú az, hogy én sohasem bantottam, ha odajött hozzam bocsanatot kérni, vagy ha nem is mondott semmit, de legalabb odajött, de sohasem akarta elhinni, hogy lehet ilyen egy ember.
ahogy azt sem, h minden ami bennem nem tetszett, pusztán REakcio volt... es sohasem volt annyira csunya reakciom, mint amikre reagaltam.
mindegy, zöldi, dögölj meg csendben és kész :-)
 

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

éjszárny-hírlevél

itt tudsz feliratkozni a hírlevélre, nem spam, mindössze a lényeges dolgokról értesítelek rendszertelenül és ritkán (pl letölthető új zene, írás stb)

Támogatás


Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 25

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 110

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 346

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 359

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 425

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/plugins/content/jw_sigpro/jw_sigpro.php on line 51

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/plugins/content/jw_sigpro/jw_sigpro.php on line 52

tisztelt látogató,

ezúton szeretnélek megkérni,hogy ha tetszik amit itt találtál,és van rá lehetőséged,akkor támogasd az oldal működését,tetszőleges pénzadománnyal illetve megosztással.ez sokat segítene abban, hogy az oldal továbbra is tudjon működni,és minél több írás, kép, zene születhessen.ha nem tudod, az sem gond, amíg az oldal működik, továbbra is ingyenes marad.

a támogatási lehetőségeket IDE KATTINTVA tudod megtekinteni.

köszönettel,

éjszárny

 

...és egy részlet Kerouac Útonjából, csak mert szeretem, és talán mást is eltalál: "Azért mikor kinn ülök a folyó lerobbant rakodópartján napnyugtával, és az ég New Jerseynek nyúló sávját figyelem, és elgondolom, hogy az éggel egyközûen épp ilyen hosszü sáv föld ível a nyugati partig, és a földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek, és lowában, tudom, a gyerekek ilyenkor sírnak, mert ott nem bánják, ha sír a gyerek, azért ne sírjatok, mondom innen, mert a csillagok feljönnek mindjárt, és nem tudjátok, hogy az Isten Micimackó? az ég pedig odébb a prérire hajlik, és hullajtja rá diadémjait, mikor alig tûzte még a fekete éjszakára, a föld áldására, a folyók csendesítésére, csúcsok sipkájául, és elrejti benne a végsõ part titkát, hogy senki ne tudja, mi lesz, csak az öregedés foszló ruháit tudja..." (Jack Kerouac: Úton)

joomla компонен��

/
asd