6532156521003. hiábavaló töprengés

Írta: éjszárny zöldi
egyszer csak elfogy az idõ, túl nagy lesz a csend, és a kérdés mindig ugyanaz, amire a válasz biztos, változatlan, és leginkább be nem teljesülõ. ez van és az éjszaka. és álmok, amikre már nem emlékezel délután, csak valahogy érzed, és amikor éppen érzed az álmod, és próbálod megkeresni, mi ez, mit érzel, akkor néha, szerencsés pillanatokban, egy kicsit újra ott van az álom. átélhetetlenül, de ismerõsen. aztán este, megint este, majd éjszaka és akarod, hogy amikor zuhansz, az az álom legyen alattad, hogy elmerülj, ne törj. ilyen az idõ, csak hangulat, hagyd az éjszakát, talán akar benned élni.