éjszárny zöldi, azaz bán andrás versei

Bán András (éjszárny zöldi) - még élsz (zene is)

Írta: éjszárny zöldi

járom az utcát üt a csend
és vibrál bennem egy álom
árnyék mozdul köd dereng
valami emlék örvény lángol
mozdulnék már a mára
elfolyt megint egy kép
ha nem volnék iylen fáradt
innen biztosan elszöknék
nehéz játék az idõ
narancs méze csordul
kezem régen reszketõ
az õsz si télbe fordul
ezüst háló átölel és
megváltozik a táj
ha hozzá bújnék de nem felel
miylen régen várom már

vagy még valami félig
csak félig vagy már ember
emelkednél égig
ha engedne a tenger
beléd röhög a végtelen
még élsz egy huje álom
nem múlsz még valaki mást akar
és nem enged szökni a mából

mesélhetnék a csendrõl
menyni hiány az a mi fáj
te sem avgy már kérdezem
kinek si mondanám
amit megéltem az itt van bennem
minden csend a saját csendem
láng voltál,igen
de kinek is mondhatnám
minden ami elmúlt rég
az sohasem jöhet vissza
olvasnám a sorsomat
de minden lapom tiszta
voltál fény még lehetnél
és beléd õrül az álom
és jönnöd kell még jöhetnél
te tudhatnád hogyan várom

valami vagy még félig
csak félig vagy már ember
emelkednél égig
ha engedne a tenger
beléd röhög a végtelen
még élsz egy huje álom
nem múlsz még valaki mást akar
és nem enged szökni a mából

haldokló álmok az éjszaka szövetében
néma fény végtelen idõ
emlékezz
esõcseppek végtelen
folyik rád az ég
csendben ázol köd felel
minden elmúlt rég
akarnád az életet
ha akarna õ is téged
a reményt hogyha visszahoznád
ha nem múlt volna végleg

járom az utcát üt a csend
és vibrál bennem egy álom
árnyék mozdul köd dereng
valami emlék örvéyn lángol
mozdulnék már a mára
elfoylt megint egy kép
ha nem volnék iylen fáradt
innen biztosan elszöknék
minden ami elmúlt rég
az sohasem jöhet vissza
olvasnám a sorsomat
de minden lapom tiszta
voltál fény még lehetnél
és beléd õrül az álom
és jönnöd kell még jöhetnél
te tudhatnád hogyan várom

vagy még valami félig
csak félig vagy már ember
emelkednél égig
ha engedne a tenger
beléd röhög a végtelen
még élsz egy huje álom
nem múlsz még valaki mást akar
és nem enged szökni a mából