éjszárny zöldi, azaz bán andrás versei

Bán András (éjszárny zöldi)- hozzád zuhanó

Írta: éjszárny zöldi
Bán András (éjszárny zöldi)
 - hozzád zuhanó

álomtalan éjszakán
önmagukba fordulnak a fények
úgy izzanak fel a gondolatok
hogy lassan elégek

elmondhatatlanul szép
ez a hosszú-hosszú repülés
fáradt csodába takarózom
és szállni akarok még

csillagom, ma az éjszaka
olyan közelre hoz
hogy megszépül a vers zuhanása
avarba zizzenõ fenyõtoboz

lesz a szó, és
mélyen belül zendül a rím
szívembe burkolózom és
elfelejtem a hideg esõt odakint

ma ez a zuhanó vers
szállingózni kezd, és suttogni neked
és tétova mozdulattal egy
percre érinti kezed

és ebben a lélegzetnyi
érintésben minden ott van
ami hozzád vonz
de sohasem mondtam

hogy mióta láttalak
a csend sem lehet a régi
a fülem a hangodért fáj, és
még a sóhajom is az életedet éli

ma újra megkereslek és gyertyalángban
és amikor a tûz játékában megcsillan a szemed
hozzád sodródom feloldva szélzúgásban
mint imát mormolom, csillagom, nevedet